Régóta nem írtam a blogra. Nem azért mert nem akartam. Pusztán csak nem volt mit. Szinte az egyetlen tétel amivel "haladok" mostanában, az olvasás. A lakásba sok pénzt belenyomtam, és rengeteget spóroltam azzal, hogy sok mindent magam csináltam. De így sincs rá több pénzem most. És ha lenne is... az ihlet is elmúlt. Olyan lépések jönnek amit nem tudok én meg csinálni, szakemberek kellenek hozzá, így persze 3x annyiba kerülnek. Sok minden hátráltat még ezen kívül is... De mégis rájöttem, hogy csak úgy jöhetek ki a gödrömből (amit magam ástam), ha újabb tételeket pipálok ki...

Mászni nem tudok (ismert okokból). Így a képzésemet fogom elővenni ismét. Zongorázni fogok. Legalábbis lépéseket fogok tenni az elsajátítására, elkezdésére...

Egészen friss a gondolat. Néhány perces... És az első oldal amit találtam ezzel kapcsolatban szinte ijesztő... Idézném az első sorait:

"Túl a 30-on ihletem támadt, és arra gondoltam zenét kellene tanulnom. Hosszas vívódás után a zongora mellett döntöttem."

Ez szinte bizarr. Esküszöm nem én voltam... :) Mindenesetre ezzel fogom kezdeni. Sorstársam oldalát átböngészem, majd írok is neki... nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalataira. link:

TANULJ VELEM ZONGORÁZNI

Mindig hittem benne... "A matematikán kívül... csak a ZENE lehet az egyetemes nyelv!" Mindegy milyen stílus, minden milyen nyelven. Az igazán "értékes" zene minden fogékony fülhöz eljut. Ezáltal minden fogékony szellemhez, és tudathoz. Olvastam egy kísérletről...

"Angol tudósok" megállapították, hogy a legmeghatóbb filmjelenetek, a legérzelmesebb képi pillanatok, fele annyi reakciót se váltanak ki a nézőkből, ha leveszik alóla a zenét... ha nincs hang... Mintha az információk FELE jutna csak el a tudatig. A szellemig. Egyetlen hangban tehát KELL hogy legyen annyit tartalom, mint egyetlen képben. És az igazán tehetséges emberek képesek rá, hogy megtalálják az összeillő kép-hang párt.

Nos... Nálam a zene régebbi múltra tekint vissza. Olyannyira, hogy a mai zenéhez már valóban öregnek érzem magam. Holott ezt az érzéseimen kívül semmi nem indokolná. Mégis rosszul vagyok tőle... Borzasztó. Persze másnak lehet pont ezek tetszenek... A világ talán ettől szép... bár ezt most nehezen tudom észrevenni. Mindenesetre eszembe jutott ez a tétel a listámról. Így megnézem, mit is lehetne tenni az ügy érdekében.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.