Talán az kell, hogy néha valaki ki is mondja hangosan azokat a dolgokat, amelyek ott kavarognak rendezetlenül a Te fejedben is, hogy képes legyél sorba állítani őket és körbetekinteni felettük.

Minden kattog, mozog, változik, szembejön, kezdődik, elkerül, elmúlik. Az egyetlen állandó tényező talán maga a változás. És lényegében az sem számít, hogy ma felemás zoknit húztam fel. De az igenis említést érdemel, hogy saját butaságom, hogy képes voltam megfeledkezni arról merre van az előre.

És ma délután mindezt és még jóval többet kaptam, mint hosszú évek alatt bárkitől egyetlen öleléssel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EASY 2010.03.17. 21:04:01

ez ingyen volt... a következőért már súlyos árat kell fizetned! :)
hacsak nem tanultál ebből... szerinted?

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: