Budapest - Makó Rally
2011.09.13. 11:22
Még most se hiszem el, hogy ez ilyen könnyen ment. Felírtam, futtattam a nyúlt agyba, kitaláltam, eladtam, megcsináltam, kerestem rajta. És még a TV-ben is benne leszek... :)
A hétvégén a Budapest - Makó rallynak volt egy rendkívül rendhagyó csapata is. Pici, esélytelen, ugyanakkor a legnagyobb király csapat lett két nap alatt. Nem értünk el mérvadó helyezést, nem ugrattunk nagyokat, de mindenki imádott minket! :)
A titok a "boldog zötyögés". Adott egy 40 éves, szinte mozgássérült, négykerekű muzeális érték, valamint két vezetési alaptudásban erőteljesen hiányos idióta. Valamint egy raklap chips (melynek nevét nem teszem közzé, de NEM az a szar chio), és egy raklap hazai üdítő.
Ezen termékekkel megtámogatva minden induló autót, máris garantált volt, hogy köz-kedvencek leszünk. Senki nem ment el mellettünk hangos dudálás, vagy villogás nélkül. Akadtak ugyan kezdeti logisztikai nehézségek, de ezt hamar sikerült megoldani egy pár kör ordítós telefonálással. Innentől már tényleg nem kellett mással foglalkoznunk csak az élménnyel.
De még mielőtt eddig eljutottam volna, sok munkát kellett ám belefektetni, hogy valóban JÓL jöjjek ki ebből. Ne csak az élménnyel gazdagodjak... :)
Ki kellett találnom, hogy ki tudná ezt megtámogatni, milyen módon tudnám "eladhatóvá tenni", mi az értéke valaki másnak, mért jó "neki" hogy ezért egy kisebb vagyont kifizet. Miután ezt kidolgoztam, találtam is rá vevőt, és eladtam. Tehát elértem, hogy egy célomat úgy valósítsam meg, hogy nemhogy ne kerüljön semmibe, de kifejezetten jól járjak vele. Semmilyen anyagi befektetést nem igényelt részemről a projekt... :) Én csak a szabadidőmet adtam bele... de semmi sincs ingyen ugyebár... :)
A versenyben az esélytelenek nyugalmával az ÉLMÉNY kedvéért indultunk. Tulajdonképpen nem is vettük szigorúan a szabályokat, nem haladtunk az itiner szerint, és nem száguldoztunk. A jármű se bírta volna azt a tempót amit a profik mentek. Örültünk, hogy egyben kibírta... nemhogy kitapossuk a belét szegénynek :) Túlélésre mentünk... :)
A szombati egy nyugodtabb nap volt. Ismerkedés a közeggel, a tereppel, és a helyzettel. Vasárnap aztán már bátrabbak voltunk és még a sárban is elakadtunk, meg faroltunk, meg szántásban nyomtuk, meg ilyenek. Villám Gézáék teljesen belezúgtak a kis kocsinkba. Ki se akartak szállni belőle. addig beszélgettünk, hogy komolyan felcsillant bennünk a gondolat... Budapest - Bamakó! Mert már két éve tudjuk, hogy nincs lehetetlen. Már ezen is elkezdtem dolgozni háttérben... :)
Egyszóval a verseny élmény volt. Nyilván még nagyobb lett volna, ha olyan nagy terepjáróval mehetünk mint a "nagyok". Azért azt még nézni is jó volt, ahogy a szélvédő magasságáig gázolnak a sárban, 100-al... :) De azért nem vallottunk szégyent. Technikához mérten igen szép teljesítményt mentünk... :) Nagyokat röhögtünk, sokat beszélgettünk, és sok új élményt szereztünk. :)
további képek is jönnek hamarosan...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vukcica 2011.09.14. 16:12:26
...amúgy meg utólagos engedéllyel örömmel hozzájárulok a fotó közzétételéhez :D
