"Még sokkal rosszabb lesz, még mielőtt jobb lenne..."

A hétvégén meglátogatott a drága jó édes... ANYÁM! :) Feljött pestre, hogy szavazzon, körbelátogassa a barátokat, ismerősöket, kimenjen a temetőbe, stb... A szokásos dolgok, amiknek eddig útját állta a távolság.

Miután letudtuk állampolgári és erkölcsi kötelességünket a szavazófülkében, én elmentem Vukcicával egy kiállításra, a blog.hu jóvoltából. Kár volt. Annyi fáradtságot nem ért, hogy felkejek reggel. Én TUDOM, hogy nem értek a művészethez, de ez azért már túlzás. A teljes Dega-tól Picasso-ig elnevezésű tárlat, 3 olyan képet tartalmazott, ami valóban elismerésre méltó. Olyan festmények is helyet kaptak a falakon, amilyenekhez hasonlót legutóbb csak az általános iskola felső tagozatában láttam, egy-két ügyes kezű tanulótól... komolyan. Szánalmasak voltak.

Vagy 30 képből max 3 tetszett. Azok viszont nagyon. VAlósággal lemásztak az alakok a képekről. Hihetetlen részletes ábrázolás. Tökéletesen élethű 3d. Le a kalappal (ebbe a rohadt melegbe). És mindezt több 100 évvel ezelőtt akár. Nem semmi.

Nem vagyok művészettörténész, és nem is nagyon érdekelnek a részletesebb háttértörténetek. Egyszerűen vagy szép az a kép, vagy nem...

"a MŰVÉSZ azért dobott egy nagy fekete pacát erre a képre mert ki akarta fejezni, hogy milyen egy elfuserált suttyó élete van..." kit érdekel ez? és kit érdekel egy fekete paca?

Mivel a blog.hu kérte hogy aki elmegy a kiállításra, az írja meg a véleményét. Íme:

• Kár volt elmenni. Nekem ez a véleményem.

Mivel vasárnapra eredendően más programot terveztünk, így sajnos az egész nap egy nagy csalódás volt. Az autó még mindig nincs kész. Már tippelni se merek mikorra lesz meg... Közönyös beletörődéssel kezelem a helyzetet. Mi mást tehetnék? (okoskodók kíméljenek!) Minden alkatréss megvan már, csak Jocóra várok. Aztán ha ő végre végez, akkor vihetem futóműveshez, és az eltörött felni ügyét is meg kell majd oldani. De erre inkább nem is gondolok...

Anyám hétfő estig maradt, így 1 éjszakára lemondtam a hatalmas ágyam nyújtotta kényelemről, és kiköltöztem a kanapéra éjszakára. Meglepő módon egész jól aludtam... Másnap tudunk beszélgetni kicsit anyámmal. Jól kipanaszkodtuk magunkat. Néha ez is kell.

Sőt. Előkerült egy érdekes történet régről. Kiderült, hogy még járni se tudtam, és már kukoricát loptam... hiába... a véremben van. :)

Vukcica kapott egy futócipőt szülinapjára egy rokonától. Elősegítendő új "maratoni" céljait. Ígért képet, és külön bejegyzést a témában, de eddig hiába vártuk a beszámolót.

Az angol meglepően nehezen megy. A beszéddel vannak problémáim. ÉS istentelenül idegesít. Ha másokat hallgatok, akkor mindent megértek azonnal. Minden egyes szót. Az írás, és az olvasás is viszonylag jól megy. De ha beszélnem kell, akkor nem jutnak eszembe a szavak. Holott tudom őket. De lefagyok. HA egy komolyabb mondatot akarok összerakni akkor bizony elbotlok. Rossz szavakat szedek elő, és helytelenül alkalmazom őket. Ez borzasztóan idegesít. Pont ez lenne a legfontosabb fejlesztési terület, a távolabbi célok érdekében... Kértem tanácsot Devi-től. Remélem használ majd...

De hogy ne lássam ennyire sötéten ezt sem:

• fejlődik a szókincsem
• pontosodik a nyelvtani tudásom (pl: pp & ppc!!! :) )

HA valahogy sikerül felszednem egy kis beszéd - magabiztosságot, akkor már elégedett leszek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.