Szinte már alig volt kedvem, nap végére egyre fogyott a reggeli lelkesedés, hogy ma kimegyek a Szigetre. Aztán az utolsó pillanatban is enyém lett a végszó, hogy nem hagyhatom, hogy a lustaságom uralkodjon egy pillanatra is rajtam.

5350m, egy vízibusz és az érzés, hogy tavasz van. Majd mindezek után csak egyszerűen jó élvezni a sajtos melegszendvics és a forró fahéjas kakaó íz harmóniáját.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.