Ki van a két kerekem...
2011.03.28. 11:46
Szombaton, kis előzetes tervezgetés, és komoly reggeli győzködés után, sikeresen elindultunk egy "athok" kerékpártúrára. Úgy gondoltuk megyünk amíg megyünk. Ott majd elfáradunk, és visszafordulunk. Így is lett. Visegrád irányába indultunk el a római partról, végig a Duna parton. A mozgás jól eső érzése áradt szét bennem. Mostanában nagyon - NAGYON keveset mozgok. Ahhoz képest amihez régebben hozzá voltam szokva. :( Ez sajnálatos. De rajta vagyok a projekten. Ez is egy ilyen program volt.
Leányfaluig jutottunk. Ott úgy érezte a társaság, hogy ez a 21-22 km elegendő lesz ha visszafelé se tanulunk meg repülni. Így leányfalunál kis pihenőt vettünk, majd indultunk vissza. Épphogy elindultunk, és máris megálltunk...
5-en indultunk el Római partól, és kis híján csak 4-en jöttek haza. Jöttek... nélkülem. Leányfalunál visszafelé, 100 métert nem gurultam, mikor éreztem, hogy komoly rugalmasság - veszteség van az első kerékben. Minden levegő elillant egy kis (ekkor még rejtett) lukon át. Sziszegve adta tudtomra a kerék, hogy nem respektálja tovább az erőszakos hajtást, és nem hajlandó a továbbiakban együttműködni. Leeresztett. Gyorsan. Ebből a luk méretére is aggodalmasan lehetett csak következtetni.
Az első dolgom az volt, hogy a szelepet megvizsgáljam. Ha annak van baja, akkor a gumi általában menthetetlen. De nem láttam rajta törést, vagy hasonlót. Mivel "felkészült kerékpárosokként" egyikünknél se volt semmilyen javítókészlet, így kissé tanácstalanul álltunk a kerékpáros út szélén, egy félig szétszedett bringával. Ez így lett volna még 1 darabig, ha nem áll meg egy kedves "valóban felkészült" kerékpáros, és segít nekünk önzetlenül. Volt nála szerelőkészlet a gumihoz, és még egy másik belső is, ha esetleg az nem lenne elég.
Nosza:
- kerék szétszed
- belső kiszed
- pumpa megfog, irány a víz (közel volt a duna)
- térdig süllyedtem volna az iszapba, ha nem töltök még negyed órát azzal, hogy gallyakkal teleszórom a víz melletti kis helyet, ahol a gumit meg akartam vizsgálni
- folyamatosan pumpálva, gumit víz alá nyomva, lukat megkeres
- vissza a kerékpárhoz, át a mocsáron
- szerelőkészlet elemez
- luk környékének megtisztítása
- megcsiszolása
- beragasztózása
- 5 perc oxidálásra várakozás
- javító folt felhelyezése
- 5 perc nyomás, amíg az ujj görcsbe áll
- nyomáspróba - hallgatózás
- leeresztés, külsőbe visszahelyezés
- szelep felől a felnire illesztés
- külső gumi perem bepattintás
- pumpa puhára
- a kerék körbe-pattogtatása, hogy a belső helyre rázódjon
- felfújás, nyomáspróba
- visszaszerelés az első villába
- a gumi mintázatán észlelni, hogy fordítva lett felrakva a külső gumi!
- ismét leszerel, megfordít , visszatesz... :)
Érdekes kis tapasztalat volt. :)
Utólag is hálás köszönet, a segítőkész kerékpáros lánynak! :)
A túra maga nagyon jól esett, eltekintve attól az iszonyatos savasodástól, amit mindkét combomban éreztem visszafelé 1 órán át. Minden lábkinyújtó-tekerő mozdulatnál, eszméletlen görcs állt a lábamba. Ez meglehetősen megnehezítette a kerékpározó mozgás alapjait is. :) De "nincs kecmec, nincs kifogás". Nem álltam meg egy percre se. :) Elégedett voltam. :)
Este nagy kártya party, palacsintasütéssel!
Így ismét "főztem". Ami ugye szintén fent van (volt) a listán. Finom lett a végeredmény. Csináltunk almás-tésztával, is simával is. Lekváros, diós, túrós, fahéjas, meg hasonlók... :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.