A munka nem áll meg. Itthon sem. Ha már nem mehettem a Mount Blanc-ra, legalább itthon fejezzem be amit elkezdtem. Úgy döntöttem, felszedem a régi parkettát, és vadonat újat rakok le. A festés fele már megvan, gondoltam a másik fele előtt, lerakom az új parkettát ott, ahol már kész van. Fogalmam se volt mi van a parketta alatt, és mennyi munka lesz majd vele. De már nem tudtam volna kibékülni az új falakkal, és a régi karcos parkettával. A felújítása is ugyanennyi gonddal járt volna, és akkor se tetszett volna. Úgyhogy nekiláttam parkettát keresni.

Találtam is a diego-ban, és PONT a vásárlás napján plusz 10% kedvezmény volt. Így bevásároltam. 3 szoba, 3 hasonló árnyalatú, de eltérő parketta.

Hazajöttünk, és elkezdtem felszedni a régit. Nagyon kíváncsi voltam mi van alatta. Hát szurok. Mi más. 40 éve még ezzel ragasztották le a parkettákat. Szerencsére rendkívül vékony rétegben. A felszedés pedig meglepően könnyen ment. Nagy táblákban lehetett felszakítani. Egymáshoz jobban ragaszkodnak a lapok mint az aljzathoz, még 40 év után is.

András nagyon sokat segített egész nap! Köszi!

A kisszobát tulajdonképpen leraktuk, és felszedtük a nagyszobáig az régit. 8 óra alatt úgy, hogy közben porszívót szereltünk, meg ettünk, meg hasonló módokon húztuk az időt.

Ég és föld... Íme: előtte és utána...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.